Évekkel ezelőtt ifjúi ártatlanságában ő is egyikük volt.

Trautman belevájta körmeit a tenyerébe. – Engedd szabadon a zsinórt! – kiáltott Murdock.

Mikor ez a CIA fülébe jutott, a saigoni katonai vezetőség azonnal szisztematikusan csökkenteni kezdte a Különleges Erők tevékenységét, leépítve erejüket Délkelet-Ázsiában, sőt azzal is fenyegették őket, hogy feloszlatják az egységet.

"Sem a kalicka! Sem a gödör! Sem a rács!"

Mit csináltam volna? Ki alkalmazott volna? Csak egyetlen dologra voltam kiképezve.

Mintha délibábot látna, Rambo csodálkozva bámulta a börtön előtti széles, buja növényzetet.

Ezredes, biztos vagy benne, hogy nem hibbant meg a háborútól?

Nyakán az ütőerek kidagadtak. -Ti hárman voltatok, és nem tudjátok...?

Haza - gondolta Rambo -, hova haza?

Ahogy a kereső fénycsóva megállt a bárkán, Rambo meglátta Kinht, aki most az egyszer nem fogatlanul vigyorgott.

Verejtékezve, karjai még mindig az ágy rugóihoz kötözve, Rambo újra nyelt egyet.

Jasin Banks elé lépett, s míg Tay a fogoly fejét erősen tartotta, elkezdett körözni az izzó pengével.

-Igen, de problémánk van.

Ahogy a nap az erdős horizont alá bukott, Co belesett az ajtónyíláson, próbálta kivenni az árnyékokat.

Ezúttal senki sem fog megállítani, senki sem fog meggátolni abban, hogy nyerjek.

-Igen. Te valóban...

Hogy működjön, használnod kell ezt.

-Biztos. -nevetett Rambó. -Természetesen az.

Igen, ez az, amiben jók a téglák - mondta Rambo, visszaemlékezve a kőfejtőre, az izmaiban lévő fájdalomra, a verejtékre a hátán.

Előttük csipkéződve, betöltve a horizontot egyik végétől a másikig, felnagyítva a holdtól, árny és fényjátékban terült el az Annamese hegyláncolata.

Kettő.

Tay - akinek hangja eltorzult a pániktól - és két maradék embere visszavonulóban van.

Az üzenet, amit küldened kell, úgynevezett kipattanással fog menni, egy másodpercnél rövidebb idő alatt.

-Mik ezek?